Az egész nyári lazsálás és seggnövesztés után itt volt az ideje, hogy végre újra formába hozzam magam. Már régóta ígérem Senseinek, hogy újra blogolni fogok, de csak így, az éjszaka leple alatt jut idő rá, bizonyos meg nem nevezett okok miatt :).
Kisebb-nagyobb egészségügyi problémák is akadtak, ami megnehezítette az edzést, de talán mostmár nem kell aggódnom miatta. A múlt héten és most is voltam már lent rendesen, bár sajnos a péntekiek elmaradtak Ádám elfoglaltsága miatt.
Az eheti edzéseket Atti tartotta, ami jól jött, mert más tipusú edzéseket tart, sokat koncentrál a box technikákra, amire nekem egyébként is szükségem van. Sok technikázás, rugások ütőpárnára, árnyékolás, és "iskolázás".
Sajnos a pozitív kritika mellett a negatívat is illik leírnom, és most egy 200szoros szorzót akasztok a saját nyakamba, de egy kicsit úgy érzem a tanítás része a dolognak jobban előjön Atti edzésein, mint Gáborén. Az, hogy egyenként, amíg a többiek ütőpárnáznak, mindenkivel gyakorolt ma Atti egy 10 percet, szerintem nagyon jól jött, kezdem megszeretni ezt az ütés-rugás részét is a dolognak... és ez nagy szó attól, aki az elmúlt egy évben legszívesebben csak földharcolt volna minden edzésen. :) Jó volna így földharcolni is, hogyha Gábor mondaná egyes helyzetekben, hogy most milyen technikával tudok támadni, vagy kijönni, ha tateshihoban rajtam terpeszt egy 90kilós ember. Tudom, használnom kell a fejem, de egy kicsit mindig lelomboz, hogy nem tudok egy hatásos technikát bemutatni a "nagyobbak" ellen. Nem panaszkodtam most, csak elgondolkoztam az eddigi egy év tapasztalatain, és ezek jutottak az eszembe. Remélem a Sensei sem veszi rossz néven a dolgot. Ha mégis, engesztelésképp itt van valaki, akin szerintem még a rózsaszín Gi-t is elviselné, ha hozzánk jönne edzésre. :D Kyra Gracie:
