Kempo Blog

A mai edzés oroszlánrészét a vizsgaanyag megbeszélése tette ki. Bemelegítéssel és nyújtással kezdtünk,  majd a bo-s alaptechnikákat (ütéseket, védéseket, elmozgást), késharcot, a katákat gyakoroltuk, a többiekkel megbeszéltük az új ütés-, védés- és lábtechnikákat.

Az edzés végén egy rövidebb no-gi földharcot nyomtunk, ha jól emlékszem Gábor, Tibi és Szente Atti ellen voltam, több-kevesebb sikerrel. Bevallom kiváncsi vagyok, hogy mit kezdenék egy velem azonos súlyú ellen, de sajnos ezt mostanában nem nagyon volt alkalmam kipróbálni.

Egy excel-táblába összeraktam zöld övig az összes technikát, ha szükségetek van rá, INNEN letölthetitek.

 Kicsit késve ugyan, de elkezdtük a mai edzést is, ahová most első alkalommal bringával érkeztem. Ha a hozzá fűzött reményeimet beváltja a kerékpározás, a nyárra való cardio felkészülés egy részét kiváltja majd. Ma letekertem vagy 20 kilómétert keresztül-kasul a városon, dolgozni is azzal voltam, majd elhoztam a frissen hímzett gi-ket (a karate, judo, kempo ruhát így hívják), végül otthon az edzőcuccokat felvéve mentem a Deák térre. Ennek köszönhetően a vádlimban enyhe izomláz volt, és kicsit ki is fáradtam.

Bemelegítéssel kezdtük, a szokásos kar-, láb-, csípő-, törzs-, nyakkörzések, egy kis futás, sasszé, kiütögetés, tapsra hasravetődés, guggolásból felugrás, hátraesés és kéznélkül felállás. Utána erősítettünk, a szokásostól ez sem tért el, fekvő+négyütemű, felülések, hullámfekvő, pók és rákjárás, párban talicskázás, a másik kiemelése, bakugrás, lábközött átkúszás, majd 5 fekvő, ezt ötször, majd csere...

Utána kombinációkat ütöttünk és rúgtunk, B. Ádám kedvencei ezek (amennyire észrevettem), és egészen hatásos 3-4 elemes támadásokat tud összerakni.

1. Balegyenes fejre, jobbegyenes testre, majd balhorog fejre.

2. Balegyenes, jobbegyenes, de nem húzod vissza a kezed, keresztbe átfogsz az ellenfeled fejére és testre megy a térdrúgás.

3. Megint bal-jobb egyenessel indítasz, de a jobbos lendületével meg egy jobblábas combos is, a lábad nem húzod egészen vissza, belépsz mellé és ballal megy testre a térdrúgás. Tetszett :D Ezzel asszem le lehet darálni egy felkészületlenebb ellenfelet.

A végén kicsit fightoltunk, Andrissal nem szívesen verekszem, a maga 90 kilójával és 195 centijével egyelőre nem éppen ideális ellenfél. B. Ádámmal már inkább, annyira őrülten nem magas, és elég jól kontrollálja a mozgását ahhoz, hogy ne okozzon véletlenül sem sérülést.

Ugyan már vége volt az edzésnek, 15 percet T. Ádámmal ráhúztunk és gialsóban és pólóban földharcoltunk egy kicsit. Persze ő sem az én súlycsoportom, de technikailag talán vele tudok a legjobban fejlődni, ha látja, hogy valami értelmes fogást akarok csinálni, egy darabig hagyja, és nem arra megy, hogy megmutassa, ő az erősebb.

Hát nem gyengén kimerülve értem haza, így a bringázással kombinálva azt hiszem elég volt mára a mozgásból... 

Időről időre, az elmúlt fél év meccsei közül egyet-egyet belinkelek majd, és mivel úgy is ránk köszönt a versenyszezon, lesznek majd aktuális felvételek is.

Ádámnak volt egy amatőr MMA mérkőzése, amire Gábor (az edzőnk), és egy csapattársunk kísérték el. Érdemes odafigyelni az instrukciókra is...

Az otthoni mérleg szerint 67 kg vagyok, ami (ha a FILA-grappling, vagy kempo versenyek szabályait vesszük) a -70 súlykategória közepét jelenti. Innen vagy fogyni kéne, vagy "hízni", ami persze nem a hájréteg növelését jelentené, hanem egy kis plusz izom felpakolását.

A hétfői edzésen az első óra a szokásos bemelegítéssel, majd erőnléti gyakorlatokkal telt, a fél perces négyütemű-RUSSIANtwist (így fél év után jó tudni, mi a neve) meneteket Gábor a nemrég vásárolt Gym-Boss-szal mérte. Ez egy övre csiptethető kis kütyü, amivel előre beprogramozott időintervallumokat lehet mérni, csipog, rezeg, így nem kell folyamatosan a karórát/faliórát bámulnia valakinek a gyakorlatok közben.

A kifejezetten jól sikerült első óra után földharcoltunk, és mivel egész sokan voltunk (relativ), 5 párban, másfél percenként cserélve, vagy 20 percen keresztül nyomtuk. Számomra ez a kedvenc része a kemponak, úgyhogy nagy örömömet leltem benne.

Az edzés végén katáztunk, mindenki nyomta a sajátjait újra és újra, B. Atti és B. Ádám, a két barna övesünk (3. és 5. kyu) időre nyomta a szuperkatát (minden addig megtanult kata, mozdulatonként kb. 0.25mp áll rendelkezésükre), és ahányszor kicsúsztak az időből, mindenki nyomta kenton (az ököl első két bügykén) a fekvőtámaszokat. Hadd ne mondjam, a srácok jól csinálták a dolgokat, de így is lenyomtunk jópárat.

Ma a terem foglaltsága miatt futóedzést tartottunk a szigeten, Sz. Atti lejött hozzám, lerakta a cuccait, majd az Árpád hídon keresztül futottunk át a szigetre. Gábor pont akkor érkezett, Imit megvártuk és gyakoroltuk egy kicsit a katákat a nagy réten, aztán egy kör után Gábor és Imi leléptek, mi pedig Attival még egy felet ráhúzva a Margit-hídon át futottunk vissza hozzám. Kicsit elszoktam már a hosszabb távoktól, úgyhogy holnapra egy kedves kis izomlázzal kell számolnom. 

Körülbelül most fél éve, hogy Andris tanácsára először lementem a Deák tér közelében lévő kis pincébe. Már akkor megfogott ez a családias, fightclub-szerű hangulat, amit a környezet árasztott. Ugyan még nem értettem, mit keres a piros pizsamás, szakállas kisöreg a falon, az első egy óra után már komolyan vettem ezt a sportot. Visszagondolva, hogy akkor mit gondoltam az erőnlétemről, és most hogyan látom a csupán 6 hónappal fiatalabb önmagamat: puhapöcs. Persze van még bőven hova fejlődni, de ti is tudjátok, az elején a fejlődés ugrásszerű, majd mikor az állóképességed és technikád elér egy bizonyos szintet, erősen kell küzdened csöppnyi fejlődés érdekében is.

Nincs tapaszatatom más kempo edzésekkel kapcsolatban, a küzdősportokkal való összes kapcsolatom is általános iskolába vezethető vissza, mikor Gyulán Taekwon Do edzésre jártunk a barátaimmal. Talán egy év volt mindössze, de azt kell mondjam, a kempo mentalitása és harcmodora egy hét után jobban magába szívott, mint ahogyan a twdnak azalatt az idő alatt sikerült.

De térjünk vissza a közelmúltra... Decemberben, két hónap után a mesterünk, Gábor elérkezettnek látta, hogy Andris és én letegyük a citromöves vizsgánkat. Akkor még nem igazán tudtuk, mire is kell számítanunk, a vizsgaanyagot kicsit foghíjasan ugyan, de megtanultuk, a katát begyakoroltuk (kata-formagyakorlat), és a megadott időben megjelentünk a Rákóczi úti Sporttemplomban. Ami ezután következett: kb 3 óra kíméletlen hajtás, amit köszönhetően a Gábor által tartott gyilkos erőnléti edzéseknek, egészen jól sikerült abszolválni. Bár citrom övre senkit sem buktatnak meg, úgy érzem megdolgoztunk érte tisztességesen. Janó és Imi is velünk vizsgáztak, ők narancsra, és a következő edzésen Imi átadta nekem, Janó pedig Andrisnak az övét. Bevallom, valami egész nagyszerű érzés fogott el mikor felkötöttem... tudom, mondhatnátok hogy egy junior kupán minden 8 éves citrom övben rohangál, de kit érdekel? Itt még nincs vége! :)

A blogot azért indítottam, hogy dokumentáljam az edzéseinket, úgy, hogy mások számára is, és majd a későbbiekben is elérhető legyen. Persze ki tudja, ki fog még kedvet kapni ezeket a sorokat olvasva egy kis kempozáshoz?

Jelenleg a zöld öves vizsgára készülünk, Gábor hozzájárulásával a FILA-grappling OB-n szerzett ezüstérem kiváltotta a narancs vizsgám, így egy kis időt is megtakarítva haladhatok tovább, edzhetek és gyakorolhatok, hogy egyszer nekem is azt mondja valaki: "Sensei".